Júniusi előzetes
2007.05.19Május 31-én nyílik Francoise Gilot kiállítása a Várfok Teremben, GYőrffy Lászlóé pedig az XO Teremben.
VÁRFOK TEREM (Várfok u. 14.)
Françoise Gilot kiállítása
2007. MÁJUS 31. 18 ÓRA
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: PATAKI GÁBOR MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
A világszerte ismert és elismert festőművész, Françoise Gilot (1921) francia értelmiségi családban született, öt éves kora óta fest. Jogi tanulmányokat követően a művészi pályát választotta élethivatásául. 1941 és 1942 között az éppen Párizsban tartózkodó Rozsda Endre műtermében vesz festészet-órákat a magyar művésztől. Françoise Gilot-t Magyarországon a Várfok Galéria képviseli, és 1999-óta immár negyedik alkalommal rendez neki kiállítást. Gilot korai képei leginkább Matisse hatásáról tanúskodnak, Matisse életöröm-festészete szívódik fel leginkább műveibe – a ragyogó, tiszta színek és a vonalak öncélú játéka közötti egyensúly számára kezdettől fogva uralkodó elv marad. A művésznő 1943-ban ismerkedett meg személyesen Pablo Picassóval, amely ismeretség egész életére meghatározó maradt. Françoise Gilot 1946-tól kezdődően 1954-ig Pablo Picasso élettársa lesz, közös gyermekeik Paloma és Claude Picasso. Gilot autonóm művészi világot épített ki Picasso mellett: a kubisztikus absztrakció játékos-rajzos megoldású változatát képviseli. Gilot alapvetően kolorista festő, amit északi származásával magyaráz. Olyan északi ő, akit lenyűgöznek a déli világ színei, fényei. Emellett pedig a struktúra, a rajz kutatása foglalkoztatja.
Munkáiban egyfajta minimalizmusra törekszik: igyekszik spórolni az eszközökkel, a legtöbbet mondani a legkevesebb elemmel. Számára a festészet a csend művészete, ‘szökés a szabadságba’. Miután színes korszaka egyfajta csúcspontra jut 1954 körül, ezután a finom átmeneti tónusok, a szürke árnyalatai, a rózsaszín fény foglalkoztatják leginkább. Munkásságára úgy tekint, mint véget nem érő zarándoklatra, amelynél nem az úticél, hanem az odavezető út bejárása a fontos. Françoise Gilot Franciaországban és az Egyesült Államokban él, s mindeközben az École de Paris legjobb festészeti hagyományait alakítja tovább, hozzáadva a maga fantáziagazdag életművét. A mostani kiállításon legújabb munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállításmegnyitón a művésznő személyesen is jelen lesz, ezért a sajtó munkatársait megkérjük, hogy ha szeretnének interjút készíteni vele, jelezzék ezt a galéria munkatársainak (Jánosi-Halász Rita, Entz Sarolta) időpont egyeztetés végett. E-mail: galeria@varfok-galeria.hu / T: (06 1) 213 5155
XO TEREM (Várfok u. 14.)
Győrffy László Két kurátor köldökzsinórra leselkedik c. kiállítása
2007. MÁJUS 31. 18 ÓRA
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: RIEDER GÁBOR MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ
Győrffy László az elmúlt öt évben a Mutánsok I.-II.-III. c. trilógia formájában fejtette ki elképzeléseit a portréfestészet mai pozíciójáról. A három festménysorozat Győrffy esztétikai programjának (hibridizálás) kifejtése volt, ami a digitális képalkotás és a klasszikus festészeti tradíciók összeolvadását jelentette egy-egy képen belül. Az illúziókeltő ábrázolást megtörő ”illúzióromboló“ effektek a kép kétféle természetét tudatosították a befogadóban, a dimenzióváltások pedig elvezettek egy ismeretlen, irracionális tartományba, ahonnan mindennapi félelmeink és szorongásaink törnek a felszínre.
Aktuális kiállítási anyagában erre az irracionális területre fókuszál. Győrffy művészetében 2003-tól fontos szerep jut a festészettel párhuzamos grafikai tevékenységnek, melyek az intellektuálisabb festészeti vonalhoz képest inkább az ”ösztön-én zsigeri motivációit“ térképezik fel. Radikálisan narratív megközelítésben tárják fel a létezés rettenetét és abszurditását az emberi test romló állapotain keresztül, segítségül híva az apokaliptikus metszetek, az orvosi ábrák, és a képregények, animációk világát.
A kiállítás, és a központi olajkép címe: Két kurátor köldökzsinórra leselkedik. A cím jól kifezezi a kiállítási anyag gyakran kritikus hangvételű, fekete humorban bővelkedő, nyomasztó atmoszféráját.
A 9 változó méretű, olaj-vászon kép, és a 22 db A4-es méretű vegyes-technika grafika a fentebb felvázolt montázs-esztétika jegyében születik, a legkülönbözőbb helyekről származó képi forrásokból, irodalmi és filmes élményeket is felhasználva.
Ezen a szürreális és felkavaró tárlaton a Győrffyt ez idáig foglalkoztató kérdések (érzelmi és biológiai katasztrófák, genetika, halál, önreprezentáció stb.) mellett olyan témák kapnak helyet, mint a szexuális konfliktusok, válás, alkohol- és gyógyszerfüggőség.