Az 1990-ben alakult Várfok Galéria 2010-ben ünnepli 20 éves évfordulóját. E kerek évszám alkalmából ez évben is igazán különleges kiállítások révén szeretné ünnepelni a huszadik évfordulót, így már a 2010-es év első eseménye egy nagyszabású, felkérés alapján szervezett tematikus kiállítás lesz. A különleges évfordulóra való tekintettel a Várfok Galéria Várfok Termében az általa 2007-ben útjára indított Spiritusz Galéria néhány felkért művésze állít ki ugyanarra a témakörre, mint amelyre a Galéria művészköréhez tartozó alkotók készülnek.
A jelenlegi – felkérés útján rendezett - kiállítás címadó szava, hasonlóan a Várfok Galériában korábban rendezett egyes tematikus kiállításaiéhoz (Reális-Irreális, Zöldmánia, Reflexió): szójáték, ugyanakkor a mostani esetben különösen sok jelentésréteg bontakozhat ki belőle. A „paradogma” egy szókombináció, egy neologizmus, mely a „paradigma”, „dogma” és „para(-)” különböző jelentéseiből tevődik össze. A paradogma, ha szótári meghatározást kéne adni róla, első jelentését tekintve egy olyan látásmódot takarhatna, mely képes a berögzült, olykor rossz hatással bíró vagy korlátozást előidéző szabályrendszereken, gondolkodásmódokon tovább látni és képzelni. Bár nem kapcsolódik szervesen a kiállításra kerülő munkákhoz a következő értelmezési lehetőség, ugyanakkor a paradogma fogalma a Várfok Galéria tevékenységét is jellemezhetné bizonyos szempontból. Az elmúlt két évtized során a Galéria egyik lényeges törekvése volt konzekvens jelleggel mindig újításra bírni a magyar kortárs képzőművészeti közeget, programkiállításaival és eseményeivel ösztönözve őt a meglévő, íratlan dogmák átlépésére. A Galéria művészköre szerteágazó és változatos - ettől is válnak izgalmassá egyenként az életművek -, és bár nem rendelkezik a világról alkotott egységes képpel, a nemzetközi követelményrendszernek megfelelő képviselete itthon és külföldön egyaránt koherensé teszi hosszú évek óta.
A Várfok Galéria mindkét termében megrendezett tematikus kiállításon 2010. január 14. és február 13. között a paradogma fogalmának különböző értelmezéseit fedezhetjük fel.
VÁRFOK TEREM (1012 Budapest, Várfok u. 14)
„Paradogma” – FÁTYOL Viola, HANGAY Enikő, KOMLOVSZKY-SZVET Tamás, MOLNÁR Ágnes Éva, TÓTH Szilvi
Megnyitó: 2010. január 14., csütörtök, 18 és 20 óra között.
A Várfok Teremben tehát a Spiritusz Galéria néhány alkotója kap újfent bemutatkozási lehetőséget. A mostani alkalommal többségében fiatal fotóművészek munkái lesznek láthatóak. Velük együtt Komlovszky-Szvet Tamás szobrász reflektál a felkérésre különleges technikákat (lebegés, tükröződés) felhasználó műveivel. A keretek túllépését szorgalmazó tematikus kiírást érdekes lesz nagy múlttal rendelkező, illetve hagyományos műfajokon, akár a fotón vagy a szobrászaton keresztül megvizsgálni: Molnár Ágnes Éva műve gyakorlatban is tükrözi e törekvést, provokatív képeivel a konceptualizmus és a fotó határán mozog. Tóth Szilvi más oldalról közelíti meg a kérdést: alkotásával, miközben hű marad a tőle már jól ismert érzékeny képi és színvilághoz, a digitális technika és az analóg fotó viszonyát vizsgálja, saját megszokott korlátait túllépve. Fátyol Viola inkább a személyes félelmek, korlátok terén értelmezte a „paradogma” fogalmát, míg Hangay Enikő a hétköznapokon túlmutató tapasztalást két (nem?) mindennapi, csak pár másodpercig tartó tárgykonstelláció révén értelmezi.
XO TEREM (1012, Budapest, Várfok u. 11.)
„Paradogma” – aatoth franyo, CSISZÉR Zsuzsi, feLUGOSSY László, GYŐRFFY László, HERMAN Levente, RÁCMOLNÁR Sándor, SZIRTES János, UJHÁZI Péter, VÁRADY Róbert
Megnyitó: 2010. január 14., csütörtök, 18 és 20 óra között.
A Várfok Galéria XO Termében haladva a Várfok Galéria művészkörének kilenc tagjától láthatunk alkotásokat, melyek mind-mind eltérő utakat, értelmezési lehetőségeket kínálnak a „paradogma” témájára. Így találkozhatunk a Franciaországban élő aatoth franyo vörös alapú, groteszk-ironikus hangvételű művével; Ujházi Péter az emberiség elkerülhetetlen végét sejtető festményével, vagy Várady Róbert digitális, számítógép ihlette pszeudo-terével, mellyel a posztmodern világ visszásságaira reflektál. Az idősebb korosztály mellett a fiatalabb festők is képviseltetve vannak, például Csiszér Zsuzsi legújabb festett kollázsával, mellyel a létezés dogmájára reagál, vagy Herman Levente Tarkovszkij híres filmje, az Andrej Rubljov által inspirált képével, mely úgymond a kiállítás jelképes darabjának is tekinthető.
A látogató a kiállított képek között sétálva egy izgalmas utazás részese lehet, belső, egyéni világok, látásmódok és gondolatok tárulnak fel előtte, személyes félelmekről, individuum és társadalom ütközéséről, a dogmákon való túllépésről és annak következményeiről.
